Románkori Szent Mihály templom Csempeszkopács
9764 Csempeszkopács, Rákóczi Ferenc utca 21.

Csempeszkopács, két különálló középkori kisnemesi település, Kopács és Csempesz egyesüléséből jött létre a 19. század közepén.
Románkori téglatemplomát Kopácson, mesterséges dombra építették. A dombot a kitermelt föld helyén létrejött széles árok vette körül. Helyben égetett téglából építették, melyhez egy korábbi építmény római kori nagy formátumú tégláit is felhasználták, a diadalív északi pillérébe beépítve.
A gazdag téglapárkányú keletelt szentély és hajó, a kőből faragott bélletes kapuval, 13. század közepén már állt. Az ugyancsak téglából rakott, ikerablakokkal díszített harangtorony pár évtizeddel később épült. Az így létrejött mesteri tömegritmus az 1200-as évek utolsó harmadában nyerte el mai formáját. A plébániatemplomnak már 1342-ben Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje. Az Anjouk kora Kopács aranykora is lehetett, mivel Vas megye főszolgabíróit innen választották.

A déli bélletes kapu Gerevich Tibor, a 20. század kitűnő középkori műtörténész szerint, valószínű, hogy az Esztergomban is dolgozó egyik magyar kőfaragó műve. Ifjú Hell Géza, Bogyai Tamás és Dercsényi Balázs, valószínűen a földrajzi közelség miatt, a kaput jáki mester művének tartották.
A hajóbelső nyugati részén található karzat, később épült. Nem kegyúri vagy orgonakarzat, a helybővítést szolgálta. A karzat beépítésével egyidőben nyitották egybe a toronybelsőt a hajóbelsővel. A templom 1526 és 1653 között evangélikus fáratemplom volt. Hozzátartozott Csempeszháza és Kolta.
A szentély és hajóbelső terében látható falképek, festéstöredékek nyolc festési periódust mutatnak be. Ezek a falképek az 1960-as évek kutatása nyomán kerültek elő. Restaurálásuk Lente István festőrestaurátor vezetésével történt. Az első periódust a szentély falán látható, vakolatlan meszelt falra festett három apostolfej képviseli. Az apostolsort a templombelső bevakolása után újra megfestették a szentélyben. Az északi falra előbb Ábrahám áldozatát, később Ádám és Éva bűnbeesését festették meg.

A reneszánsz korát, a hajót és a szentélyt elválasztó diadalív mértanias díszítése képviseli, amely a nyolc festési periódusból az ötödik. Ezt követik a szentély és hajó virágcsokrai, a hit, remény és szeretet alakjai a szentély kupoláján. Az utolsó periódust a déli falra festett, Feltámadt Krisztus alakja jeleníti meg. A szentély és a hajó párkányzatán látható mértanias díszítő festés a 17. században keletkezett, amikor a templom külső homlokzatát is bevakolták. Rangos tárgyi emléke a templomnak a barokk oltárkép, levéldíszes keretezésével, függőleges és vízszintes hármas kompozíciójával, a Szentháromsággal és a Szent Családdal. A levéldíszes keretezés tetején áll Szent Mihály szobra. Az oltárképfal 1758-ban már a szentélyben állt.

A karzat északi falán id. Dorffmaister István Szentháromság képe az érett Nyugat-Magyarországi barokk korszakát képviseli.
A templom 1966-68 közötti restaurálása Mendele Ferenc építész vezetésével készült el.
A 21. század első éveinek restaurálási munkáit Módy Péter kőszobrász, Juhász Györgyi festő restaurátor és Jeney Zoltán farestaurátor végezték el.

Látogathatóság:

• Minden nap
• A templomot kinyitja: Horváth Kerény (tel: +36 30 235 2033)
• Zarándoklat, vagy buszos csoport előzetes időpont egyeztetése: Horváth Kerény

 

Pungor Zoltán múzeum, a csempeszkopácsi helytörténeti gyűjtemény

9764 Csempeszkopács, Hunyadi utca 22.
 

Csempeszkopács Község Önkormányzata fenntartásában működik az Mk/b/31. szám alatt nyilvántartott működési engedéllyel rendelkező Helytörténeti Gyűjtemény.  Az intézmény alapításának éve 1975. Pungor Zoltán egykori tanárunk, gyűjteményvezető áldozatos gyűjtőmunkája révén jelentős értéket képviselő néprajzi és ipartörténeti gyűjtemény jött létre, amelyet a 16. században épült és 1985 óta műemléki védelem alatt álló Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyépületben került elhelyezésre. Az állandó kiállítás első üteme 1976-ban nyílt meg, 2000–ben újabb egységgel bővült az állandó kiállítás. Csempeszkopács Község Önkormányzata 2003-ban jutott hozzá dr. Ferencz Károly geológus hagyatékához, amelyből az állandó kiállítás újabb egységgel bővült.

Jelenlegi legfontosabb állandó kiállításaink:

• Latin liturgia miseruhái, könyvei és zászlói – a csempeszkopácsi római katolikus templom miseruhái, szertartás-, ima- és misekönyvei a 19. század közepétől a 20. század közepéig
• Csempeszkopács és környékének néprajza -  a kiállítás a 19. és 20.század fordulójának paraszti, falusi életmódot megjelenítő tárgyait mutatja be, tematikus csoportosítással
• Csempeszkopács hely- és iskola története – e témakörben Kopács és Csempesz okleveles dokumentumanyagából és a történeti múlt tárgyi emlékeiből kínál válogatást a kiállítás
• Csempeszkopács építészetének és szobrászatának ezer éve – Csempeszkopács románkori templomát, a Balogh-Sarlay reneszánsz-barokk kastélyt, a 17-19. századi plébániát, a 19-20. század fordulóján épített ún. „lopott” tornácos házakat írásos dokumentumok és fennmaradt építészeti – kő, fa és fém – elemek segítségével mutatja be
• Dr. Ferencz Károly természettudományi gyűjteménye – a kiállítás dr. Ferencz Károly Guineában gyűjtött természettudományi és néprajzi anyagát mutatja be, de ásványgyűjteményéből is ízelítőt ad
• Károlyi Antal emlékszobája – az Ybl-díjas építész életét a századfordulótól az 1970-es évekig kísérhetik végig az érdeklődők

Látogathatóság:

Előzetes bejelentkezés alapján Pomeisl Mónika +36/30/593-3850, vagy

Falugondok Tel.: +36/30/291-6866

 

Bakterház - Közlekedési emlékhely

9764 Csempeszkopács, Rákóczi Ferenc utca

A 1894-ben átadott Szombathely-Rum közötti vasútvonal egyik őrháza 80 éven keresztül működött, meghatározója volt a térség mindennapjainak, gazdasági fejlődésének. A vasútvonal összekötötte Csempeszkopácsot a megyeszékhellyel, kielégítette a térség szállítási és szolgáltatási igényeit. Kis falunkból sokaknak ez a vasútvonal nyitotta ki a világot.

A rumi vasútvonal központi állami döntésnek köszönhetően 1974-ben sajnos megszüntetésre került, a síneket felszedték, ennek következményeként a csempeszkopácsi bakterház épülete is idővel az enyészeté lett.

2014-ben az önkormányzat egy pályázati lehetőséget megragadva felújította és közlekedési emlékhellyé alakította. A kis 30 négyzetméter alapterületű ház és környezete megszépült, mellé az egykori vasúti nyomvonalat szimbolizáló emlékmű került felállításra. Mivel az egykori, Magyar Királyi Államvasutak őrházai azonos típusterv alapján készültek a csempeszkopácsi őrház legkeletibb „testvérépülete” az ezeréves határon, a Gyimesbükkön álló szintén eredeti állapotában fennmaradt vasúti őrház.

Az eredeti formájában helyreállított épület és környezete vasúttörténeti emlék, az eredeti dokumentumokat bemutató, eredeti tárgyakkal berendezett állandó kiállítással közlekedési emlékhely funkciót kapott. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat céljai között szerepel a település vonzerejének növelése, a turizmus lehetőségeinek bővítése, a bakterház napjainkban az egykori vasúti pálya nyomvonalán haladó kerékpárút mellett üdítő megállóhelyként, pihenőhelyként szolgálja  a kerékpáros utazóközönséget. Vízvételi- és tisztálkodási lehetőség is biztosított az épületben.  

Látogathatóság:

Előzetes bejelentkezés alapján Pomeisl Mónika +36/30/593-3850, vagy

Falugondok Tel.: +36/30/291-6866