Elérhetőségek

Csempeszkopács Község Önkormányzata

Cím: 9764 Csempeszkopács,
Rákóczi u. 35.
Telefon:
+36/94/579-028
+36/94/377-001
Fax: +36/94/579-029
E-mail:
hivatal@vasszecseny.hu
Ügyfélfogadás


Március 15.

2021.03.15.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hazánk újkori történetének talán legmeghatározóbb eseménye. 1867 óta minden politikai erő saját örökségének vallja.

Nem véletlenül, hiszen mind a mai napig a modern nemzeti identitás és a nemzeti önrendelkezés hangos üzenete.

Most kicsit rendhagyó módon emlékezünk meg erről a mindannyiunk számára rendkívüli fontossággal bíró eseményről...

A történelem oly sokszor felidézett pillanatait röviden érintjük, majd annak egyik meghatározó személyiségének, Petőfi Sándornak és Vas megyének egy sokak által talán nem is ismert kapcsolódására térünk ki.

A magyar szabadságharc az 1848-ban Európa több államán végigvonuló forradalmi hullám egyik, számunkra természetesen legfontosabb eseménysora volt. Az egyetlen, amely sikeres katonai ellenállással folytatódott...

Az 1848-as eseményeket joggal nevezhetjük közel két évtizedes politikai szemléletváltó munka beteljesülésének. Az országgyűlések hatására jelentős változások nem születtek, de a liberális nemesség már látta a továbblépéshez vezető utat.

Történelmünk olyan nagyjai jelentek meg a színen, mint például Kossuth, Deák, Batthyány vagy Széchenyi.

Az 1848. február 22-i párizsi forradalom hatására Kossuth Lajos megfogalmazta az ellenzék követeléseit. Programjának legismertebb és legfontosabb elemei a független felelős nemzeti kormány,  a népképviseleti parlament és a független magyar bank felállítása mellett a honvédelmi rendszer átalakítása volt, de nem feledkezhetünk meg a jobbágyfelszabadítás eszméjéről sem.

1848. március 15-én a pesti ifjúság vér nélküli forradalma érvényt szerzett a 12 pontnak, melyet Jókai olvasott fel először a legendás Pilvax kávéházban, s amely a mai napig őrzi a nemzeti függetlenség szempontjából fontos üzenetét.

Szintén a Pilvax adott helyet Petőfinek, aki itt olvasta fel Nemzeti dal című költeményét, melyet aznap még háromszor hallhattak tőle a város polgárai.

A márciusi ifjak megmozdulása másnapra teljesedett ki és öltött nemzeti méreteket, amikor is Nyáry Pál, Pest vármegye alispánja és Rottenbiller Lipót, Pest akkori alpolgármestere is a mozgalom mellé állt.

A 25 ezer főre duzzadt tömeg “Éljen a szabadság!” kiáltásokkal vonult végig a nemzeti színű lobogókkal díszített utcákon, míg a villámgyorsan felállított nemzetőrség városnegyedenként száz férfival őrizte a város és polgárai nyugalmát.

Mindeközben Kossuth Bécsben tárgyalt, ahol március 17-én V. Ferdinánd király a pest-budai események hírére beleegyezett gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezésébe.

A Batthyány által létrehozott új, független magyar kormány így már a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel.

A forradalom sikerrel járt!

 

 

PETŐFI SÁNDOR ÉLETÉNEK VAS MEGYEI vonatkozásai

Köszönettel tartozunk Tóth Péter tanár úrnak, aki végtelen hivatástudatának köszönhetően néhány évvel ezelőtt segített abban, hogy megismerjük azt a Petőfi életrajzhoz kapcsolódó hagyományt, amiről ez az írás szól!

Petőfi 1839 nyarát a Vas megyei Ostffyasszonyfán töltötte, a jómódú Salkovics Péter földmérnök házában.

Május elején, Veszprémen keresztül, gyalogszerrel érkezett a kemenesaljai településre.

A kitűnő adottságokkal megáldott ifjút Salkovics ötéves fia házitanítójaként foglalkoztatta, majd mérnöki irodájában is igyekezett hasznát venni a rokongyermek képességeinek.

Petőfi fiatal élete talán legmeghatározóbb élményei is ehhez a nyárhoz köthetők.

Megismerkedett és mély barátságot alakított kis Orlai Petrich Somával, Salkovics - Petőfihez hasonlóan - alföldi születésű unokaöccsével, a történeti festészet későbbi kiemelkedő alakjával. Együtt kóboroltak, vadásztak a település környékén, élvezték a Rába hűvös vizét.

Itt ismerkedtek meg a későbbi költő, országgyűlési képviselő, Vas vármegye tanfelügyelőjeként ténykedő, uraiújfalui Szelestey Lászlóval is.

Petőfi találkozott a rokonai baráti társaságát képező környékbeli földbirtokosokkal, családjaikkal és beleszeretett a nála egy évvel idősebb Csáfordi Rózába.

A szőke, kék szemű szépség nem viszonozta a félénk fiú érzelmeit.

Pedig a költő mindent megtett, hogy a lány közelében lehessen.

Többször is részt vett a Ság hegy lábánál elterülő Csönge 1784-ben épült barokk stílusú templomában tartott istentiszteleteken, hogy a karzatról csodálhassa szerelmét. A faoszlopok által tartott karzat egyik padjába a hagyomány szerint Petőfi véste be a mai napig látható latin nyelvű bibliai szöveget: „Spes confisa Deo nunquanm confusa recedit”, melynek jelentése: “Az istenbe vetett reménység sohasem szégyenít meg”.

(Az érdekesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy e templom falai közt keresztelték meg Weöres Sándor költő, író, műfordítót is.)

A csöngei lelkészi hivatal féltve őriz egy széket, melyen - úgy vélik, hogy - Petőfi Sándor is ült.

Petőfi több alkalommal is versbe foglalta Csáfordi Tóth Róza iránti érzelmeit. Ezen versek egy részéről nincs információnk, talán a lány dühös édesapja megsemmisítette azokat.

Egyes feltevések szerint Salkovics mérnök Sopronban taníttatta volna tovább a fiút, azonban a reménytelen szerelem és az annak kapcsán született versek hírére meggondolta magát.

A csalódott Petőfi, akinek 1839. nyarának élményei erőteljesen kihatottak személyiségére és így művészetére is, mégis Sopronba ment, ahol - hogy fiatal kora miatt el ne utasítsák - születési adatait “meghamisítva” még szeptemberben beállt katonának.

Évekkel később, a költő Segesvár környékén történt eltűnése után sokan nem hittek a halálhírnek.

Nemcsak felesége kerestette, hanem késői leszármazottai is egyre több csatornán keresztül próbálják meglelni az igazságot.

A legendák szerint annak idején - a forradalom leverését követően - Vasban is látták a költőt betyárokkal iszogatni egy csárdában vagy éppen megpihenni a környéken átutazó huszárokkal. Mások tudni vélték, hogy a Hanságban vagy a Bakonyban bujkál.
 

 

 

Kokárda


Vissza az előző oldalra!
Csempeszkopács Község Önkormányzata - Magyar